Az építő kritika receptje

Ha mások fejlesztésével foglalkozunk, nem kerülhetjük el a konstruktív kritika megfogalmazását. Legyen szó akár egy tehetséges munkavállaló fejlesztéséről, akár egy kisiskolás neveléséről, a visszajelzéseknek kulcsszerepe van.

Éppen ezért nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük!

Tartsuk szem előtt, hogy a szavainknak ereje van, és akár olyan üzeneteket is közvetíthetünk általuk, melyek, ha nem is szándékosan, de romboló hatásúak. Egy-egy durvább, minősítő üzenet mély nyomokat hagyhat, és semmiképp nem hozzák meg a várt eredményt.

Minden visszajelzés esetén érdemes odafigyelni arra, hogy nyugodt, bizalmi légkört teremtsünk. Emellett nagyon fontos, hogy maximálisan odafigyeljünk a másik félre és éreztessük vele, hogy támogatjuk.

A hatékony kritika tehát:

• javító, fejlesztő szándékú
• nem ítélkezik
• nem a jellemvonásokat bírálja
• célja a teljesítmény növelése
• és megértést mutat.

Ha odafigyelünk erre a néhány szempontra, akkor képesek leszünk olyan visszajelzést adni, amelyből a másik fél építkezhet!

Néhány példával illusztrálva:

1. Adott egy dolgozó, aki a projektek elején mindig lendületesen halad, a végső határidőt azonban mégsem tudja tartani. A vezetője megfogalmazta az észrevételeit:

a) Nem értem, miért nem tartod soha a határidőt! Kár volt rád bíznom ezt a feladatot, mert úgy látom, nem vagy elég kitartó és rendszerezett.
b) Látom, hogy nagy lelkesedéssel vágsz bele az új feladatokba, ennek örülök. Mit gondolsz, mi kellene ahhoz, hogy ezt a lendületet a projekt teljes időtartamára megőrizd?

2. Az alsó tagozatos tanuló mindig sokat időzik a házi feladat megoldásával. Szívesen kezd hozzá a leckéhez, de a nehezebb feladatokat rendszerint „elfelejti” megoldani. A szülő erre felfigyel:

a) Figyelhetnél jobban is, így a tanító néni azt fogja gondolni, hogy lusta vagy!
b) Úgy látom, az ilyen típusú feladatokban sokat fejlődtél. Nem is csoda, agyon kitartóan gyakoroltál minden nap! Mit szólnál egy újabb akadályhoz? Biztos nagyon sokat tanulnál belőle.

Bár merőben más élethelyzetről van szó, mindkét szituációban megfigyelhettük, hogy mekkora különbség van a két kritika között. Míg az első reakció mindkét esetben bíráló, addig a második megfogalmazás sokkal empatikusabb. A másik fontos különbség a két-két válasz között, hogy kizárólag az utóbbiak kínálnak megoldási lehetőséget, vagyis csak ezek a reakciók támogatják a fejlődést.  

Összességében tehát a negatív visszajelzésekre is szükség van, viszont ügyeljünk arra, hogy a kritika valóban építő legyen!