A szorongásaink hátterében leggyakrabban az áll, hogy úgy érezzük, tehetetlenek vagyunk, nem mi irányítjuk az adott területet. Hasonló a mozgatórugója az úgynevezett klíma szorongásnak is, mely az elmúlt évek negatív környezeti változásaihoz kapcsolódik.

A klíma szorongás fogalma meglehetősen friss, de olyannyira aktuális, hogy már a hozzá kapcsolódó klímagyász leírása is megszületett.

Ennek szakaszai a következők:

  1. Tagadás – pl. “Mindig is voltak melegebb napok, csak most nagy felhajtás van körülötte.”
  2. Harag – pl. “Nem hiszem el, hogy a pénzéhes nagyvállalatok miatt megy tönkre az életem!”
  3. Alkudozás – pl. “Annyira nagy baj biztos nem lesz… nálunk elég jó a klíma most is…”
  4. Depresszió – pl. “Most már késő. Senkit nem érdekel ez az egész, minek csináljak én bármit is…”
  5. Elfogadás – pl. “A változás már elkezdődött, nem tudom visszaforgatni az időt, de ezentúl kevesebb műanyagot fogok használni, és nem veszek annyi húst sem.”

Jól látható, hogy a folyamat más veszteség élmények feldolgozásához hasonlóan zajlik: a tagadástól eljutunk az elfogadásig, ami lehetőséget teremt arra, hogy aktívan cselekedjünk.

Lássuk, mit is lehet tenni:

  • Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! – vagyis tedd meg azokat a lépéseket a közvetlen környezetedben, melyek az egész bolygóra nézve pozitív hatást eredményeznek majd!
  • Használj több megújuló energiaforrást!
  • Amit lehet, hasznosítsd újra!
  • Csökkentsd a húsfogyasztás mértékét, iktass be több növényi alapanyagot az étrendedbe (lehetőleg helyi termelőktől vásárolva)!
  • Informálódj! – ha naprakész információval rendelkezel, az önmagában csökkenti a bizonytalanságot, ezáltal a szorongást is.
  • Használj tömegközlekedést, biciklizz, vagy sétálj! – utóbbiak jótékonyan hozzájárulnak a stressz kezeléshez.