A szezonális depresszió, vagy más néven szezonális érzelmi zavar (Seasonal Affective Disorder, SAD) egy ismeretlen eredetű, ciklikusan jelentkező mentális probléma.
Az érintettek legtöbbször az őszi- téli időszakban tapasztalnak magukon depresszív tüneteket, úgy mint a motiválatlanság, enerváltság, szénhidrát iránti sóvárgás, alvási nehézségek, súlygyarapodás, koncentrációs nehézségek vagy a befelé fordulás.
Mivel a tünetegyüttes látszólag minden ok nélkül jelentkezik, maguk az érintettek és környezetük is hajlamosak bagatelizálni a jelenséget.
Pedig az életminőséget jelentős mértékben rontó, komoly mentális problémáról van szó, melyet nem szabad a szőnyeg alá söpörni.
Mit tehetünk?
Az eddigi kutatási eredmények alapján azt gondoljuk, hogy a szezonális depresszió a cirkadián ritmus felborulásával, a melotonin és a szerotonin szintjének változásával magyarázható. Midnezeket a napsütéses órák számának csökkenése indukálja.
Sajnos ez egy olyan faktor, melyet jelentős mértékben nem befolyásolhatunk, de néhány életmódbeli változtatással csökkenthetjük a negatív hatásokat:
- Töltsünk minden nap időt a szabadban, lehetőleg könnyed, feltöltő mozgással!
- Figyeljünk otthonunkban is a fényre: húzzuk fel a redőnyöket, húzzuk el a függönyt, engedjük be a fényt! Ha pedig ez nem elég, hangulatvilágítással kompenzáljuk a borongós időt.
- Tartsuk fent a kapcsolatot a barátainkkal, szervezzünk motiváló programokat!
- Fokozottan ügyeljünk a napirend betartására és a tervezgetésre! (Persze nem szigorú menetrendre kell gondolni, de a rutin megadja a biztonság és a hatékonyság érzését.)
- Figyeljünk az alapvető szükségleteinkre is: együnk jól, aludjunk eleget!
Mivel a szezonális depresszió esetén egy vissza-visszatérő helyzetről beszélhetünk, jó eszközt ad a kezünkbe a felkészülés és a tervezés is. Ha megfigyeltünk, hogy az év mely szakaszában és milyen tünetekkel jelentkezik nálunk, már előre felvértezhetjük magunkat 🙂
Ennek jó eszköze lehet a naplózás vagy az önsegítő anyagok tanulmányozása.
Abban az esetben pedig, ha szélsőségesen mély pontokkal és reménytelenség érzésével társul ez a tünetegyüttes, érdemes szakavatott segítséget kérni. Egy pszichológussal végzett munka fontos támogatást jeelnthet egy ilyen beszűkült és kihívásokkal teli helyzetben, míg a pszichiáter szakorvos a biokémiai egyensúly visszaállításában segíthet (gyógyszeres támogatással).
Még több információ a témában itt érhető el.