A szezonális depresszió, vagy más néven szezonális érzelmi zavar (Seasonal Affective Disorder, SAD) egy ismeretlen eredetű, ciklikusan jelentkező mentális probléma. Az érintettek legtöbbször az őszi- téli időszakban tapasztalnak magukon depresszív tüneteket, úgy mint a motiválatlanság, enerváltság, szénhidrát iránti sóvárgás, alvási nehézségek, súlygyarapodás, koncentrációs nehézségek vagy a befelé fordulás. Mivel a tünetegyüttes látszólag minden ok nélkül…
Ugye te sem szeretnél egy “LEGO filmben” élni?
Ha láttad a LEGO filmet, biztos számtalan álmatlan éjszakát okozott neked az ott “felcsendülő” dal. Ugye rémlik, ahogy magas hangon éneklik a kis sárga figurák, hogy “minden szupi-szupeeeer!” 😀 Körülbelül ezzel az élménnyel lehetne röviden összefoglalni a pozitív gondolkodás árnyoldalát. Félreértés ne essék, nem vitatom az optimizmus erejét. Sőt, ez az egyik legfontosabb faktora a…
Unod a testszégyenítést? Ismerd meg a body positivity és a body neutrality fogalmát!
Az elmúlt években járványszerűen söpört végig a body postitivity kampány a közösségi médiában. Ez a szemlélet, szakítva a soványság kultuszával, az emberi test valódi ábrázolását és elfogadását támogatja. Legyen szó alacsony, magas, vaskos vagy sovány, szőrös, narancsbőrös, striás, netán heges testről, a testpozitivitás kultúrájában mindnek van tere. Bár a legtöbben a közösségi média világához kötik…
Krónikus szégyen a párkapcsolatokban
A lelki alapszükségletekben számos ambivalenciát fedezhetünk fel: egyszerre vágyunk arra, hogy valahová tartozzunk és arra is, hogy kitűnjünk a többiek közül. Szeretnénk önállónak érezni magunkat, ugyanakkor jól esik hátradőlni és rábízni magunkat a társainkra. Érdekesnek, izgalmasnak szeretnénk láttatni magunkat, miközben a kiszámíthatóság igénye is bennünk van. Néha kifejezetten nehéz felismerni, melyik oldal dominál vagy hogyan…
A szégyen és az evészavarok kapcsolata
Amikor a szégyenről beszélünk, érdemes megkülönböztetnünk két típusát: az internalizált és externalizált szégyent. Az internalizált, vagyis belső szégyen azt jelenti, ahogyan a személy önmagára tekint. Az externalizált szégyen ezzel szemben inkább arról szól, hogy a személy úgy érzékeli, viselkedése másokból undort és elkerülést vált ki. Például a nyilvános evéstől való félelem esetén így jelenhet meg:…
Szégyen vagy bűntudat- hol húzódik a határ?
Természetes módon az életünk során mindannyian hibázunk. Sőt, talán egy nap sem telik el ilyen vagy olyan tökéletlenség nélkül! Mindemellett számtalan helyzetben merülhet fel, hogy mit kellett/lehetett volna másképp tenni, így konkrét hiba nélkül is érezhetünk bűntudatot vagy szégyent. Ezt a két fogalmat a köznyelvben szinonimaként szoktuk használni, pedig jelentős különbség van a kettő között! …
A krónikus szégyen árnyékában
Ismerős az az érzés, amikor egyszer csak elönt a hideg verejték, miközben az arcod kipirul és te kétségbeesetten próbálsz összezsugorodni vagy legalábbis láthatatlanná válni? Ha hevesen bólogattál olvasás közben, akkor valószínűleg már te is szégyellted magad 🙂 Például gyerekként, amikor az egész osztály előtt derült ki, hogy az ötödik feladat helyett te az egész ötödik…
A siker: vágyott cél vagy ijesztő következmény?
Sikeres, kiegyensúlyozott élet. Kinek ne lenne a vágya? Mégis számos példát láthatunk arra, hogy valaki a siker küszöbén megtorpan: visszalép az áhított pozíciótól, nem küldi el az életrajzát a kiválasztott állásra, nem megy el vizsgázni, és még sorolhatnánk. A fejlődéssel kecsegtető lehetőségek ugyanis sokak számára inkább ijesztőek, nem pedig motiválóak. Ezek a személyek gyakran „önsors-rontó”…
Ne hagyd, hogy megbetegítsenek a titkaid
Titkokat mindannyian őrzünk, ki többet, ki kevesebbet. És ez alapvetően rendjén is van. A probléma akkor kezdődik, ha a titok egy nehéz érzelemmel terhelt esemény, amely elnyomása kifejezetten sok energiát emészt fel. Ilyen helyzetekben nem csak fejben fáradunk el, hanem lelkileg és testileg is könnyen kimerülhetünk. A titkok megőrzése energia. A testünk folyamatos készenlétben áll…
Hétköznapi szorongásaink: a kapunyitási pánik
Fiatalon, az élet küszöbén állva, sokan tapasztalják meg, hogy bizonytalanná válnak, félelmeik felerősödnek, és egy általános szorongás lesz úrrá rajtuk, amit akár testi tünetek is követhetnek. A jelenség leginkább a kapunyitási pánik néven ismert, de talán az angol megfelelője (quarterlife crisis) beszédesebb: hiszen valójában nem irreális félelmekről, hanem az életszakasz-váltás okozta krízisről kell beszélnünk. A…